 |
|
Tájékozódjon arról, milyen terápiás és egyéb lehetőségeket találhat - Budapesten és vidéken - ha gyermekének mozgásfejlesztésre van szüksége, vagy
egyszerűen csak szeretné, ha egy jót
mozogna, játszana!
Budapesten - tudomásunk szerint - szenzoros integrációs szemléletű, (dinamikus orientáltságú) terápiákat végeznek a következő kerületek nevelési tanácsadóiban:
II., III., IV., V., IX., X., XIV.
Ezenkívül a következő fejlesztő helyeken:
I.ker., Kincs-Ő Alapítvány
II.ker., Napraforgóház
XI. ker., FejlesztőHáz
XIII.ker., Varázsceruza Fejlesztő és Oktatási Központ
Részletesebb keresés, lehetőségek vidéken itt
A következőkben a fokozott szenzoros élményeket
biztosító különleges játszótereket igyekszünk
összegyűjteni, nem csak Budapesten,
hanem az ország egész területén.
Margitszigeti játszótér, Budapest
Gyermekeinknek ugyanis a terápián túl is tudunk biztosítani szenzoros-integrációs játéklehetőséget. A sok mozgás, mászókázás, hintázás, csúszdázás mind olyan ingereket jelentenek a fejlődő agy számára, melyek fejlesztik a két agyfélteke közötti koordinációt, az egyensúlyt, a mozgások összerendezettségét, az érést, és ezeken keresztül növelik az önbizalmat, a magabiztosságot, javítják a tanulási, figyelmi képességeket.
Minden gyermeknek sok mozgásra van szüksége, de az olyan gyermekeknek különösen, akik valamilyen szempontból lemaradásban vannak. Ezeknek a gyerekeknek gyakran az ingeréhsége is nagyobb társaikénál, ezért hosszabb ideig, és jobban igényelnek bizonyos mozgásformákat (pl. hintázás, ugrálás).
Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek sok mozgáslehetőséget biztosítsunk, nagy teret, ahol szabadon szaladgálhatnak, mászhatnak, próbálkozhatnak, ügyesedhetnek. Erre egy közönséges játszótéren is rengeteg lehetőség van, de szerencsére már találhatunk olyanokat is, ahol a játszótértervezők külön ügyeltek arra, hogy a játékok között egészen kiskortól kamaszkorig megfelelő szenzoros ingereket biztosító eszközök is legyenek.
Jól kitalált, fejlesztő hatású játékok ezek, és tényleg serkentik gyermekeink mozgásfejlődését.
A cél elsősorban mégis maga az örömteli játék legyen!
Hagyjuk gyermekeinket szabadon választani, és ne erőltessük olyan eszközre, mozgásra, amihez esetleg nincs kedve!
Beküldött anyagokat örömmel fogadunk,
szerkesztve megjelenítünk!
Itt olyan könyveket ajánlunk, amiket érdemes elolvasni,
ha valaki szeretne többet tudni mozgásról,
fejlődésről, gyerekekről.
Daniel Stern: Egy baba naplója
- A kisgyermek életének
bontakozó világa
Kiadás: Animula, Budapest, 2007
Kapható: Libri, Alexandra
A szerző szülői és kutatói tapasztalatait összegezve a baba bőrébe bújva mutatja be, mi játszódhat le a legkisebbek fejében, miközben éhesek vagy mérgesek, kíváncsian figyelnek egy fényfoltot vagy a család életében próbálnak teret szerezni.
Stern 30 éves csecsemőkutatói munkára alapozva egy szavakkal nehezen kifejezhető, intuitív világot mutat az olvasónak, ahol sokkal inkább az élmények dallama (mindaz ami nem szavakkal fejeződik ki, vagyis a mozdulatok, gesztusok, arcjáték, testtartás stb.) a fontos a babát körülvevő világ jelzéseinek megértésében.
Szülőként olvasva új nézőpontot kínál, amely segíthet áthidalni a kezdeti nehézségeket és ráhangolódni a baba érzékszervi tapasztalatokból álló világára.
Fehér Zsuzsa, Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó
Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában.
A kontinuum-elv
Kiadás:Kétezeregy Kiadó, Budapest, 2008
Kapható:Libri, Bookline
Létezik-e olyan felnőtt, aki nem ismeri a stresszt, a versengést, nem szégyelli és palástolja negatív érzéseit? Létezik-e olyan baba, ill. gyermek, aki nem sír órák hosszat, nem „hisztizik” magát megfeszítve, és akinek nem áll érdekében a szülei ellen fordulni kamaszkorában?
Jean Liedloff Dél-Amerika őserdeit járva rátalált a jekána indiánokra, és érdekes összefüggéseket vélt fölfedezni viselkedésüket, szokásaikat megfigyelve. Ezeket osztja meg 1975-ben megírt, Magyarországon először 2007-ben megjelent, két kiadást megért könyvében. Tapasztalataira hagyatkozva bevezetőjében így ír: „Jó lenne, ha az emberek elhinnék, hogy ha úgy bánnának a babákkal, ahogy elődeik tették több százezer éven át, akkor garantáltan nyugodt, ellazult és kiegyensúlyozott kis teremtések válnának belőlük.”
Végre egy könyv, ami nem kész receptekkel áll elő, sokkal inkább arra bíztat, és abban támogat, hogyan találjuk meg a mindnyájunkban szunnyadó, őseinktől (evolúciósan) örökölt ösztönt, amely apránként a legbölcsebb tanácsadónkká válhat a mindennapokban.
Mády Anna, gyógypedagógus, hordozókendőtanfolyam-vezető
Sally Goddard Blythe:
A kiegyensúlyozott gyermek
Kiadás: Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2009
Kapható: Libri, Bookline, Krasznár és Fiai
Részletesebb ismertetés - itt!
A kötet papírja finom taktilis - tapintásos - élményt nyújt, Marije Rowling rajzain a kisbabák nagyon bájosak, az illusztráció kellemes látványt nyújt, szinte mesekönyvbe illő.
A szerző a nagy-brittanniai Chesterben dolgozó kutató és terapeuta, az 1975-ben alapított Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet (INPP) vezetője.
A könyv lazán összefűzött írásokból áll, újra és újra visszatérően állítja a mozgás kihagyhatatlan jelentőségét a kisgyermek fejlődésében.
A szerző kidolgozott és Észak-Angliában kipróbált egy mozgásfejlesztő gyakorlatsort tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek számára. Leírása szerint az egy éven át folytatott napi 10 perces gyakorlatok kifejezett hatást gyakoroltak a gyerekek tanulására és viselkedésére egyaránt. A beszámolót neurológiai vizsgálat eredményeire való hivatkozás igazolja, s az érintett gyerekek rajzai, írásos beszámolói színesítik:
„Az ötödik elején mindig bajom volt azzal, hogy nekimentem másoknak, de most kitérek, ha kell, és ez mind a tornától van. Erősebbek az izomjaim, és sokkal jobban érzem magam.”
A könyv egy játékos gyakorlatsorral zárul, amit a szerző 3,5-6 éves gyermekeknek állított össze. Kedves történeteket alkotott a gyakorlatokhoz, amik nagyon hasonlítanak egy gyermekjóga könyv lassú, befele figyelős gyakorlataihoz, testtudati munkán alapulnak. A helyenként vicces szövegek és gondolatok bizonyára szórakoztatják a gyermekeket.
Az Ayres által elindított szenzoros integrációs terápiában jártas olvasók ismerős fogalmakkal és gondolatokkal találkoznak a könyvben. Ezután meglepő, hogy Ayres az ajánlott irodalmak között egyáltalán nem szerepel, az általános irodalomjegyzékben is csak egy írása kerül említésre. Ayres 1972-ben publikált a szenzoros integráció gyenge fejlettségét és a tanulási nehézségeket összekapcsoló korszakteremtő műve ide kívánkozna.
A hasonlóságok mellett megemlítem, hogy amíg Blythe irányított tornaprogramokat ajánl, Ayres a gyermek szabad, öngyógyító mozgásának és fantáziájának ad teret, amit a felnőtt aktív figyelemmel kísér, de nem irányít.
A könyv érdekes és sok gondolatot elindító olvasmány.
Molnár Magda, pszichológus
Részletes szakirodalom lista itt
› |
|
› |
Új rovatunk, a
- itt található!
Gyakran ismételt kérdések:
Mi az a DSZIT? - itt
Mikor van szükség DSZIT-re? - itt
Hol találok DSZIT terapeutát? - itt
Mit érdemes olvasnom
erről a témáról?
- itt
Labirintus Alapítvány
a Harmonikusan Fejlődő, Kiegyensúlyozott Gyermekekért
IKT Központ
Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó
